Honnan tudhatjuk, hogy „a testünk vízért kiált”?
Felismerhetjük-e testünk vízhiányos állapotát? Milyen jelzésekre figyeljünk fel?
1. Az első figyelmeztető jel, hogy kezdünk kiszáradni, a szomjúságérzet: amikor azt érezzük, hogy összetapad a nyelvünk, és nincs nyálunk. Ilyenkor a tiszta víz az a folyadék, amire szükségünk van.
Ez hidratálja a testünket. Ha megértettük, hogy az agysejtjeink mindegyike 75–90% vizet tartalmaz, és agyunk megfelelő működéséhez, a tiszta gondolkodáshoz sok-sok vízre van szükség, akkor tudatosan fogyasztjuk a vizet. Gondoljuk végig: több tízmilliárd agysejtünk van, és ezek mindegyike fürdik a boldogságban, ha vizet iszunk!
Ha ezt tesszük, akkor megelőzhetjük a fejfájás kialakulását, kevésbé leszünk ingerlékenyek, és csökken a depresszió kialakulásának lehetősége is. Ha idegesnek vagy könnyen sértődősnek érezzük magunkat, ez is jelzése lehet annak, hogy túl alacsony a testünk víztartalma. Tapasztalati tény, hogy akik bőségesen isznak vizet, sokkal frissebb gondolkodásúak, és sokkal kreatívabbak.
2. A krónikus vízhiány második figyelmeztető jele a reumatikus ízületi fájdalom megjelenése, és a kezdődő deréktáji fájdalom. Nézzük meg, mi okozza ezeket a tüneteket.
Csodálatos, ahogy a testünk működik, és minden mozdulat valójában technikai csoda. Amikor két csont találkozik, az ízület kapcsolja össze őket. Az ízesülő csontvégeket az ízületi tok veszi körül. A kapcsolódó csontvégek nem érnek össze, mert köztük hézag, az ízületi rés található. Ezt a hézagot az ízületi folyadék tölti ki, és lehetővé teszi a csontok egymáson való könnyed elmozdulását. Az ízületi fejet és ízületi vápát porcszövet borítja, az ún. üvegporc, amely nagyon sima anyag, és sok vizet tartalmaz. Egy jól nedvesített porcban a súrlódásból eredő károsodás minimális. Egy vízhiányos porcban a súrlódásból adódó kopás nagyobb mértékű. A csontok végét borító porcsejtek pusztulása és újraképződése eltérő sebességű lehet. A porcnak nincs saját vérellátása, hanem az ízületi folyadékból táplálkozik. Az ízületeket a környező szövetek táplálják. Ezért minél aktívabb testmozgást végzünk, annál intenzívebben mozog az ízületünk, és így jobban felfrissül az ízületi tokban lévő folyadék. A csontokat a rajtuk áthaladó erek látják el vízzel és tápanyagokkal.
A csont szerkezetén keresztülhaladó víz felhasználásának megvan a sorrendje. Hogyan történik az elosztás? Elsőként mindig az a funkció részesül a vízből, amely a fontosabb faladatot látja el. Először a csontvelőben növekedő vérsejtek kapják meg a számukra szükséges vízmennyiséget. Ezután jönnek a porcsejtek, és a vízigényük abból a vízből szolgálható ki, ami „maradt nekik”.
A porc vízigényét az ízületi tokot tápláló véredények elégítik ki.
Ha nem jut elegendő víz az üvegporcsejtek táplálására, akkor a csontvégek a nyomás hatására fájni kezdenek. Ez figyelmeztetés: kezdetben ez a fájdalom azt jelzi, hogy az ízület nem jól hidratált, vagyis nincs benne elégendő víz. Ezt a típusú fájdalmat úgy lehet kezelni, hogy szabályos időközönként megfelelő mennyiségű vizet fogyasztunk el. Ugyanis ha több vizet iszunk, akkor a vérünk hígabbá válik, és könnyebben ellátja vízzel az ízületeket. A porc vízzel telített lesz, és az ízületi résbe bejut a víz. Ezáltal lesz kenőanyag a két csontvég között, és biztosítja, hogy a csontok fájdalommentesen elmozdulhassanak egymáson.
A porcfelületeken idegvégződések vannak. Amikor az ízületek vizet szeretnének felvenni, ehhez több vérre van szükségük. Ha ez az igényük tartósan nem elégül ki, azaz folyamatos a vízhiány, akkor az ízületek súlyosan károsodni fognak. A porcok elkopnak egészen a csontok végéig, és kialakul a csontízületi gyulladás. Ezt követően az ízületek alakja is deformálódik. Ez pedig nagyon fájdalmas és vissza már nem fordítható folyamat. Tehát fogadjuk meg az orvos tanácsát:
„Semmit sem veszítünk és mindent megnyerhetünk, ha felismerjük ezeket a fájdalmakat mint testünk vízért kiáltását, és bőségesen iszunk tiszta vizet” – írja dr. Fereydoon Batmanghelidj.